A VÁROSRÓL

ÖNKORMÁNYZAT

INFORMÁCIÓK

INTÉZMÉNYEK

IDEGENFORGALOM

TÖRTÉNELEM

ESEMÉNYEK

GÚTA TV

FOTÓGALÉRIA

HIRDETÉSEK

FÓRUM

ELÉRHETŐSÉGEK

EURO INFO

NÉPSZÁMLÁLÁS 2011

 TÖRTÉNELEM

A város múltjáról

A város határában már a halstatti kultúra idejében (korai vaskor i. e. 8-5 sz.) letelepültek emberek, amit a korszak régészeti kutatásai is bizonyítanak. A régi okmányok pedig arról tanúskodnak, hogy a település fekvése az évszázadok folyamán változott.

Egy 1268-bó1 származó okmányban Kis Gútának nevezik a települést, amely a Vág bal partján feküdt a Nyitra folyó partja mellett. Ezt a települést Régi Gútának is nevezték, és az esztergomi érsek tulajdona volt. A 14. században egy másik település is létrejött, amelyet Nagy Gútaként emlegettek. A mohácsi csata után mindkét település lakosai a török előtti félelmükben biztonságosabb helyre költöztek: Csallóközbe, a Kis-Duna jobb partjára, oda, ahol a mai Gúta található.

1576-ban az esztergomi bég katonái dúlták fel a községet. Ebben az időben Nagy Gúta már lepusztult templomával együtt, annak ellenére, hogy a községet részint sáncok védték, amelyek a település erődítmény-rendszerének részét képezték.

Határában állt a Békevár, amelyet 1349-ben említenek. Mária királynő építtette a gázlók és a kereskedelmi utak védelmére. Az 1662-1664-es évben barokk erődítménnyé építették át, amely később a gúnyos "Békavár" nevet kapta. 1708-ban az erődöt a kuruc tüzérség lőtte rommá.

1551-tó1 Villa Gutta megerősített városként fejlődött. IV.László király oklevele nemcsak városi rangra emelte, a település egyúttal többféle privilégiumot is kapott, például vásártartási jogot, vámmentességet, nem kellett sem harmincadot fizetnie, sem révet.

Lakossága földműveléssel, gyümölcstermesztéssel, álattenyésztéssel, halászattal foglalkozott, de találunk közöttük iparosokat is, pl. halászhálókat szőttek.

A városlakók - polgárok - gyakran pereskedtek a felettes hatóságokkal privilégiumaik megtartása végett.

A városlakók a háborúk idején sokat szenvedtek a török rajtaütésektől, a zsoldos katonáktól meg az osztrák hadseregtől, de elemi csapások is sújtották Gútát. Történelmi forrásokból ismeretes az 1669-es és az 1715-ös nagy tűzvész. A forradalmi 1848-1849-es években, de egyébként is rendszeresen pusztító árvizek gyötörték a falut.

A 19. század végén és a 20. század elején a falu és a helyi lakosság élete minden területen fellendült. Felépültek az árvízvédelmi töltések. A Kis-Dunán vashíd épült. Megépítették a vasutat, gőzmalmot és a téglagyárat. Üzembe helyezték a Kohn-féle halászhálógyárat. Ebben az időszakban alakult meg a fogyasztási szövetkezet és az ármentesítő társulat.

A községet az 1938-45-ös években Magyarországhoz csatolták. 1945-1947-ben kitelepítették a lakosság egy részét - magyar nemzetiségűeket -, és szlovák visszahonosított lakosságot telepítettek ide.

1948 augusztusától a falu neve Kolárovo. 1945-ben a község határából különválasztottak egy részt Ifjúságfalva néven.

A vitathatatlan fejlődés ellenére köztársaságunk legnagyobb falva megtartotta mezőgazdasági jellegét. Építészeti szempontból földszintes vályogházak jellemezték.

AZ 1965-ÖS ARVÍZ

Jóllehet a lakosság tapasztalt volt az árvizekkel való harcban, 1965-ben meglepte egy olyan pusztító áradat, amely a mai napig ott szerepel emlékeinek többségében.

Az árvíz fenyegető pillanatait így őrizte meg a község krónikája: "1965 tavasza rendkívül esős volt. A Vág és Duna vízszintje állandóan emelkedett. Május közepén árvízkészültséget rendeltek el. Június 17-én a Duna vize átszakította Csicsónál a töltést. Újabb védgátakat emeltek, megkezdődött a harc a községhez kérlelhetetlenül közeledő természeti elemmel. Június 19-én megkezdték a gyermekek és az idős emberek evakuációját. A községből 1800 személyt szállítottak el. 1965. június 25-én a víz átszakította a töltést, és Gúta néhány óra elteltével víz alá került. A felbőszült ár lerombolt minden házat, amely az útjában állt. A lakosok csak a legfontosabbat mentették meg, gyakran csupán a puszta életüket. 10687 lakosból addigra már csak 620 maradt a településen. Két hónap elteltével, amikor a víz leapadt, feltárult Gútán a pusztulás szörnyű képe. A községben 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csak 107 hajlék maradt ép.

Megkezdődött a károk felszámolása. Csehszlovákia különböző részeiből jött a segítség. Az újjáépítésben leginkább Prága, Pozsony és Brünn, de az Olomouci, Nagyszombati, Tapolcsányi és az Érsekújvári járás is segített. Új családi házak épültek, hiszen ebben a helyzetben ez volt a legfontosabb. Az 1965-ös év végén már 175 családi ház állt. A lakossági ellátás intézményeinek felújítását 1966-ban kezdte meg a község. Elkezdődött a 18-osztályos alapiskola és a 200 férőhelyes diákotthon építése, épülni kezdett a két óvoda és a bölcsőde, felépült az egészségügyi központ és a benzinkút. Megkezdték a község csatornázásának építését és a távfűtés rendszerének lefektetését. A gútai gyermekek az 1965/66-os tanévben az ország különböző községeiben, üdülőhelyein térítésmentesen tanulhattak.

1967-ben kezdődött a kultúrház, továbbá az új üzletközpont és az efsz irodaházának építése. Megkezdték az utak javítását, felállítottak egy hidroglóbuszt (gömbkutat), és korszerűsítették a villanyvezetéket. Az árvíz-krízisen túljutott helyi efsz ismét jó eredménnyel gazdálkodott. Két év sem kellett, és a község felépült romjaiból az ország lakosságának és üzemeinek önzetlen segítsége nyomán.

GÚTA ISMÉT VÁROS LESZ

Az árvíz által lepusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, ismét visszakapta városi rangját. Ezt a krónikás így jegyezte le:

"Az ünnepi hangulat már reggel óta tartott, bár az ünnepélyes várossá nyilvánítást csak a délutáni órákra tervezték. Gúta lakosait reggel friss fúvószene ébresztette és csalogatta ki a térre, ahol már valódi ünnepélyes hangulat uralkodott. Az ünnepségen becses vendégek vettek részt, kerületi és járási politikai vezetők, valamint azoknak az üzemeknek és intézményeknek a képviselői, amelyek a város újjászületését segítették. A városnézés után a Szabadság téren leleplezték az árvíz emlékművét, Nagy János szobrász alkotását, melynek címe "Anyaföld", és amely a Csallóköz termékeny földjét, az itt élő emberek kitartását jelképezi. Az ünnepségen Alexander Dubček mondott beszédet, és átnyújtotta Jányi Jánosnak, a hnb elnökének a várossá nyilvánításról szóló okiratokat."

Gúta városi rangra való emelésével új történelmi fejezet kezdődött. A kizárólag mezőgazdasági jellegű község várossá alakulva hirtelen fejlődő iparával jelentős társadalmi-kulturális központtá vált.

A VÁROS IPARI ÉS GAZDASÁGI FEJLODÉSE

1970 után Gúta a Csallóköz északkeleti területének ipari központjává változott. Ez a változás fokozatosan ment végbe.

A néhai Kohn-üzemből létrejött a Pletatex népi termelőszövetkezet. Az üzem 1969-tó1 bővítette gyártási programját, és a halászati, vadászati cikkeken kívül szőnyegeket kezdett gyártani. A Pletatex a maga idejében az ország egyetlen ilyen üzeme volt. Ma az épületében az Unicol és Beneficus magáncég működik.

A 70-es és a 80-as évek legjelentősebb ipari létesítménye a világhírű Babetta-mopedeket gyártó üzem. Több mint 900 alkalmazott számára biztosított munkát. Az épületegyüttest szó szerint a "zöld réten" építették fel. A tágas csarnokokat korszerű berendezéssel és technológiával látták el. Azzal számoltak, hogy fokozatosan bővülni fog a gyártás. A gyár üzembe helyezésének időpontjában, 1973-ban még a Vágbesztercei Nemzeti Vállalathoz tartozott. Idővel önállósult a gútai részleg, és népszerű gyártmáyaik, a Babetták, itthon is, külföldön is terjesztik a ZVL KOVA MOTOR, illetve a ZMV Kolárovo hírnevét. A politikai és gazdasági változások után az anyavállalat több részvénytársaságra és Kft.-re bomlott. Furcsa ellentmondás, hogy a nemrégiben még virágzó üzem sok dolgozóját munkanélküliség fenyegeti.

A szenci Montostroj gútai kirendeltsége 1979-ben kezdte el a vasszerelvények gyártását. Ma ezt az üzemet a Sara és a Credat magáncég birtokolja.

1979-ben több kis üzem összevonásával létrejött járási üzemben többfajta tevékenységet folytattak, így bútorgyártást, fémmegmunkálást, textiláru gyártását is. Szolgáltatásaik közül említést érdemel a cipőjavítás, rádió- és tévéjavítás, gázszerelési szolgáltatások, stb. A 90-es évek elején ebből a vállalatból alakultak a Kolnáb, Gutex és Gukom állami üzemek, amelyek napjainkban Kft.-ként működnek tovább. A helyi gazdálkodás keretében jött létre a kommunális szolgáltatások járási vállalata, amely annak ellenére, hogy sokféle szolgáltatást nyújtott a lakosságnak, jelenleg felszámolás alatt áll. Kiemelt rangja van a helyi efsz-nek, amelyet 1949-ben alapítottak. A szövetkezet ma több, mint 5000 ha területen gazdálkodik, igen jó szántón. A kukoricán és gabonaféléken, valamint a műszaki terményeken kívül hagymát és fokhagymát termesztenek. Az állattenyésztésben főleg a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés dominál, de különleges baromfitenyészettel is büszkélkedhetnek. 1990 után, amikor a lakosságot elérte az addig ismeretlen munkanélküliség, a város vezetősége az üzemek új hasznosításával próbálja megoldani a gondokat. A vállalkozói tevékenység támogatására a városatyák új ipari övezet tanulmánytervezetét dolgozták ki. Ebben a város méltányos áron kínál parcellákat megvételre, vállalkozói célokra.

A döntés helyességét igazolja, hogy tervei megvalósítására éppen városunkat választotta az a német vállalkozó, aki itt autóelektronikai berendezéseket gyártó üzemegységét építette meg. Nem egész egy év alatt felépült és megkezdte a munkát a KROMBERG & SCHUBERT vállalat gyára, amelyben több mint 700 személy talált munkát; a gyártás produkciójának emelése újabb munkalehetőségeket kínál.

Az új üzemek közül még a Kolagrex-et és a MOUNTFIELD vállalatot kell megemlítenünk. A szolgáltatásokban keletkezett hézagokat, valamint a kisebb gyártóegységek hiányát magánvállalkozók pótolják.

AZ ÉPÜLŐ VÁROS

A város lakosságának és építőinek igyekezete, hogy fellendítsék Gútát, nem veszett kárba. Az 1968-75-ös évek elmúltával, a Duna-akció összes építkezésének befejezésével megszilárdultak a város belső viszonyai, és megjavult a lakossági intézmények működése. 1965 után teljesen megváltozott a főtér képe, és a fejlődő város méltó központjává vált. 1974-ben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a város új kultúrközpontját. Az épület jellegzetes vonása a táncterem köríve, amelyet a helybeliek "rotundának" neveztek el. A tér közepén álló adminisztrációs épületet 1975. 8. 23-án adták át, így a nagyközönség és a hivatalnokok korszerű államigazgatási központot kaptak. Jágerský mérnök tervei szerint építették fel. Ma a városi hivatal, a Szlovák Takarékpénztár kirendeltsége és a posta használja az épületet. A teret építészetileg szökőkúttal és az "Elemek fellobbanása" c. plasztikával egészítették ki. A tér eredeti épületei közül csak a római katolikus templom maradt meg, és a hivatalnokok felújított lakóháza, amely ma a város lakásalapját gyarapítja.

A város dinamikus fejlődésének időszakában egyidejűleg kellett új házakat építeni a fiatal családok számára, a polgári ellátás intézményeinek, de ugyanúgy meg kellett építeni a kultúra és a sport céljait szolgáló építményeket is. Gyors tempóban épültek egész háztömbök, lakótelepek, amelyek azután a baráti összefogás városainak nevét viselték, például Prágai tér, Brünni tér stb. Napjainkban a városnak 700 lakása van lakóházakban. Még a jelenlegi nehéz anyagi helyzetben is törődik a város a fiatal családokkal, amelyeknek 1996-ban 12 lakást adott át a Radnóti utcában szociális lakásokként. Épül még további 12 lakás. Többségében azonban magánerőből építkeznek a gútaiak. A város sok utcával büszkélkedhet, amelyekben korszerű családi házak állnak.

A város vezetősége mindig is sok figyelmet szentelt a gyermekek és a fiatalok művelődésének. A városban három alapiskola és három óvoda működik. Az iskolákon kívül művészeti iskola, szabadidőközpont és városi művelődési központ keretében működő különböző érdekkörök biztosítják az ifjúság művelődését. 1991-ben magán szaktanintézet nyílt Schola Privata Gutaiensis néven. 1992-tő1 nyolcéves egyházi gimnázium működik Gútán, a Nagybodogasszony Egyházi Gimnázium. Az 1970-tő1 működő gyermekotthon a kezdeti időkben 71 elhagyott gyermeknek adott otthont, a mai napig már több száz gyermeket nevelt fel. A város nemcsak a fiatalokkal és a gyermekekkel törődik, odafigyel az idősebb generációra is. A segítséget nemcsak pénz, vagy apróbb ajándékok jelentik, az önkormányzat a nyugdíjasok klubjának működéséhez is hozzájárul. Több idős, magányos nyugdíjas új otthonra talált a korszerű nyugdíjasotthonban.

A város sportéletét a következő sportklubok biztosítják: SK Kolárovo futball- és kézilabdaklub. Sikeresen működik a galambász klub is. A sportklubok tevékenységükhöz a futballpályát, a sportcsarnokot és az iskolák tornatermeit használják. 1997-tő1 a sportcsarnok Gőgh Kálmán nevét viseli, aki kiváló futballista volt, a Csehszlovák Köztársaság válogatott csapatának tagja.

Földrajzi helyzeténél fogva - mivel két folyó találkozásánál fekszik - a város a jövőben a vízisportok és a horgászat paradicsomává válhat. A Kis-Duna melletti sportterület és a felüdülést szolgáló berendezések építése még csak az előkészületi munkáknál tart. A társadalmi összejövetelek kellemes színhelye lehet a nyári időszakban a Kis-Duna régi medrének természeti övezete, melynek dísze az úszó vízimalom. Ez Szlovákia egyetlen ilyen ipartörténeti emléke, melyben a vízimolnárok életét bemutató múzeum van. A terület fedett fahídon közelíthető meg, amely a leghosszabb ilyen híd Közép-Európában. Megtalálhatók a barokk erődítmény maradványai is.

A város látogatóinak figyelmét felkelthetik a gondosan ápolt parkok, zöldövezetek. A gondozott virágágyak, a virágtartókban pompázó nyári virágok, szépen kaszált füves területek, az ápolt élősövények és bokrok méltó hátteret biztosítanak a város műemlékei számára. A városi park a barokk kápolna körül a régi temető felszámolásával jött létre. A régi sírkövek, amelyeket az egykori temető falánál helyeztek el, ma is emlékeztetnek a terület méltóságára. A parkot szoborcsoport díszíti szökőkúttal, ez Mag Gyula műve 1982-bő1. A parkba helyezték át Szent Vendel szobrát, amely eredetileg a r.k. templom parkjában állt. Népi kőfaragó műve 1855-ből. A szimbolikus temető megfelelő helyet biztosított a II. világháború áldozatai emlékművének felállítására, amelyet 1990-ben lepleztek le. A főkapu falában az 1947-ben deportáltak emléktáblája van elhelyezve. A restaurált kápolna barokk stílusban épült a 18. század 50-es éveiben. A rózsapark domináns pontja a "Megkínzottak emlékműve", amelyet a Dachauba és Schönbergbe hurcolt áldozatok emlékére állítottak.

A város központi terét Szűz Mária Mennybemenetelének r.k. temploma egészíti ki. Tágas, jól ápolt park övezi. A templomot az 1724-25-ös években építették barokk stílusban, egy régebbi, tűzvész által lepusztult gótikus templom helyén. Az épületet 1772-ben kibővítették. A templombelső későbarokk dongaboltozatú. A főoltár klasszicista oltárképén Szűz Mária mennybemenetelét láthatjuk. Lütgerndorff Ferdinánd műve 1952-bő1. A templom körül régebbi erődfal volt lőrésekkel és kerek sarokbástyákkal a 17. századból. Ezt a 20. század 50-es éveiben esztelenül lerombolták. A festmények restaurálása után 1996-ban a templomot újból felszentelték. A templom parkjában két további műemlék található. A Szentháromság szobor 1831-bő1 származik. A kolerajárvány áldozatainak emlékére állították. Az I. világháború áldozatainak emlékműve századunk 20-as éveiből származik.

Meg kell még említenünk J. V. Hučko szobrát, a "Virágcsokros lányt", amely a Győr Utcai Alapiskola előtti parkban talált helyet, és az "Anya gyermekével" című szobrot, amely Pataki Klára szobrásznő alkotása, és az egészségügyi központ előtti kis parkban található.

A műemlékek, azon kívül, hogy díszítik a várost, a lakosság találkahelyévé válnak különféle ünnepélyes alkalmakkor.

Immár hagyományosan megrendezik Gútán a gútai vásárt, amelyet a búcsú alkalmával tartanak augusztus közepén, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepén. A háromnapos ünnepségsorozat jó alkalom az amatőr és hivatásos népművészek alkotásainak bemutatására, valamint a népi iparművészet hagyományainak ápolására.

A népi hagyományok közül napjainkban fennmaradt a pünkösdi ünnepség hagyománya. Az utcákon való táncolás szokását a fiatalok őrizték meg, főleg a CSEMADOK helyi szervezetének tagjai.

A KRÓNIKA ILLUSZTRIS ALÁÍRÓI

A krónika nemcsak egy nagy könyv, amely időrendi sorrendben jegyzi fel az eseményeket, hanem azoknak az ismert személyiségeknek emlékkönyve is, akik jelenlétükkel megtisztelték a várost és annak polgárait. Ezek:

Alexander Dubček (1965, 1967)

Ambróz Lazík, nagyszombati püspök (1968)

Václav Havel, a CSSZFK államelnöke (1992)

Max van der Stoel, az EBESZ főbiztosa (1996)

Michal Kováč, a Szlovák Köztársaság államelnöke (1996)

Jozef Kalman, a SZK kormányának alelnöke (1996)

Ján Sokol, nagyszombati kardinális, Szlovákia érseke (1996)

Gúta harmincéves fejlődésével bizonyította, hogy jogosan nyert városi rangot. A régió fontos mezőgazdasági, ipari és kulturális központjává vált.



« Főoldal






Slnovrat na Dunaji









Regionálna rozvojová agentúra Komárno

Copyright © 2001 - 2016 Kolárovo, Design: g.biz,   email:webmaster@kolarovo.sk
Hlavná stránka slovensky magyar english deutsch